Tüntetni csak okosan és szépen…

Higgadtabb, pacifista gondolkodóként soha nem örülök a tüntetéseknek, de elismerem, hogy bizonyos esetekben fel kell lépni, hangot kell adni az elégedetlenségeknek. Ha jó ok van erre, van mondanivaló és van mögötte értelem és érzelem. Ami viszont pár napja Pécsett demonstráció címén zajlott, az nem volt más, mint egy szervezetlen, happening, fesztivál, macskazene, lődörgés – mondanivaló nélkül. Csak igazi tüntetés nem.

Nem tartozom egyik párthoz sem. Nem is tartom politikai kérdésnek és témának, még ha mások ezt is csinálnak belőle, hogy az, ami jelenleg Európában zajlik a migráció témakörében, nem egészséges ránk nézve, az európaiak számára.

Lehet szidni a kormányt, nem is kevés dologért. Azt ugyanakkor el kell ismerni, hogy a migrációs válság kezelését kiválóan hajtották végre, a határzár minimalizálja a „látogatók” számát. S igenis meg kell süvegelni az utált, patás Orbánt is, hogy – immár cseh, szlovák, lengyel és osztrák szövetségeseivel – keményen melózik a nyugat-európai, vaksi csúcsvezetői szemek felnyitogatásán.

Eközben persze a magyarokat sem árt felvilágosítani, mert a szélsőségesen liberális hangos kisebbség időről időre elbagatelizálja ezt az egész migrációs problémahalmazt. Nyilván addig, amíg nem az ő ajtajukon kopogtatnak a ki tudja milyen hátterű, gazdagabb arab országokban nem kívánatos személyeknek számító bevándorlók.

Lehetne változtatni az eszközökön, miként is világosítsák fel a magyarokat idehaza, elismerem. De mivel a kommunikációs zaj hatalmas, s míg az emberek többsége pedig leggyakrabban megosztott FB-bejegyzések, cikkek, röpiratok címeiből tájékozódik a mellékhelyiségekben a nagyvilág dolgairól, addig azt is elismerem, hogy a kormánynak is faék egyszerűségű üzenetekkel kell dobálóznia.

Ugyanilyen egyszerű üzenet volt a Soros-kampány és a pécsi Soros-nyilatkozat.

Hiszen kérem szépen, tegye a szívére a kezét minden jó érzésű magyar, s válaszolja meg a kérdést. Ugyan már, Soros György miért éppen 4 hónappal a magyar választások előtt húz elő félmillió dollárt a mellényzsebéből?

A pénzt miért nem konkrét célokra, letisztult, jól kitalált programokra adja, s miért olyanoknak, akik minden rezdülésükkel a hatalmon lévő kormányt támadták az elmúlt időszakban?

Ha a civileket szeretné támogatni, miért nem jelöl ki az irányokat? Miért nagyvárosonként pár ember dönt 100-150 millió forint sorsáról? Miért nem kell megindokolni, ha egy-egy pályázatot elutasít a naccságos úr helyi kiscicája?

Vagy éppen ez a cél? Ha engem és az érdekeimet szolgálod, kapsz pénzt, ha nem, nem kapsz. Ha kormányt akarsz buktatni, járnak a milliók, ha nem, csak szótlanul ételt osztasz, fákat ültetsz, játszóteret újítasz fel.

Nagyon úgy fest ugyanis, hogy itt kérem kisebb-nagyobb szektákba tömörülve suttogó propagandisták hálózata épül a szemünk előtt. Meglátjuk azokon a bizonyos pénzt elnyerő programokon, milyen kis felhő burkolja be a párbeszédeket, milyen kis kiáltványok, röpiratok járnak majd kézről kézre, milyen aktuális tüntetésekre próbálják összerántani a szektatagok a mit sem sejtő, nem feltétlenül sikeres hátterű embertömeget.

Mert ne legyenek kétségeink, erre megy ki a játék.

Ha pedig esetleg időről időre lebuknának, már a magyarázat is megvan: nem ők kezdték… Ők csak a szenvedő fél, akiket sajnálni kell. Se házuk, se hazájuk, csak sirámuk. Ez lesz. Ők csak csendben dolgoznak, csak suttognak. Nem is tüntetnek.

Vannak mások, akik tüntetnek értük – például Pécsen nemrég.

Azok, akik minden ilyen bulin ott vannak, ha egy jó kis orbángyűlöletről van szó valamelyik hétvégi estén…Vicceskednek – mások szerint inkább bohóckodnak – vonulgatnak, énekelnek, viktoroznak, gyávazsoltoznak meg hoppáznak.

Csak éppen a mondanivaló hiányzik, hogy miért is?

El a kezekkel a civilektől!

Mondják, miközben Pécsen működik lakosságszámra vetítve Magyarországon a legtöbb civil szervezet.

Abban a városban, ahol teljesítőképességén és erején felül támogatja az önkormányzat a civileket.

Ott, ahol sokéves töketlenkedés után Páva Zsolt polgármesternek kellett az asztalra csapnia, hogy engedjék már vissza a civileket a kulturális főváros programba, ha már rólunk szól ez az egész.

Ott, ahol civelek működtetnek komplett ellátórendszert hajléktalanok számára.

Abban a városban, amely a korát jócskán megelőzve számos területen civilek bevonásával, velük együttműködésben végzi művészeti, kulturális, szociális feladatait.

Ott, ahol civileket kérnek fel, hogy a fontos döntések előtt segítsék a városvezetés munkáját. Lásd bicikliutak, köztér-fejlesztések, programok…

 Komolyan? El a kezekkel a civilektől?

Nem. Amit ők mondani akartak, csak nem sikerült, az a következő: el a kezekkel a Soros-alapítvány által támogatott pécsi szervezettől. El a kezekkel Sorostól. El a kezekkel a kis akcióiktól, amelyeken majd elesett embereket próbálnak terelgetni a választófülkék, s azon belül is a megfelelő rubrikák irányába.

Nyissuk ki a szemünket, fülünket, és nagyon figyeljük ezeket a „komoly” programokat, amelyeket majd támogatni fognak. 

Csak a kezemet figyeljék, mondta, Alfonzó…