Álcában, harcban

Immár hivatalosan is elkezdődött a kampány, az őszi önkormányzati választásra készül az ország. Pécsett nem a megszokott módszerre számíthatunk: egyrészt indulnak a pártok (a Fidesz-KDNP az ÖPE-vel szövetségben, emellett az LMP, és a Mi Hazánk), illetve indul egy magát civil szerveződésnek nevező alakulat, a Mindenki Pécsért Egyesület is.

Ne érezze magát tájékozatlannak a kedves pécsi olvasó, ha erről a szervezetről az előző években mit sem hallott, nem tehet róla. Hiszen ez az egyesület nem is dolgozott a városban az előző években, nem végzett semmilyen civil munkát, nem láthattuk őket a városért serénykedni, mint sok-sok más olyan szervezetet, akik rendkívül értékes tevékenységet végeznek – mindannyiunkért, pécsiekért.

Ez a szervezet Mellár Tamás bábáskodásával jött létre, aki tavaly még azt állította, független jelöltként száll ringbe a választáson, majd amint bejutott a parlamentbe, azonnal be is ült az MSZP-P-frakciószövetségbe – és ezt a mai napig nem is bánja (a szavazóit is meg kellene azért kérdezni). Az egyesület időnként tartott egy-egy fórumot, volt, hogy még Mellár sem várta meg a végét. De akkor miért is van rá szükség?

A Mindenki Pécsért egy úgynevezett ernyőszervezet, vállaltan azért, hogy az MSZP-s, DK-s, jobbikos és egyéb „felségjelzésű” politikusokat elrejtse. A nevek persze árulkodóak, nehéz is elmondani néhány közismert baloldali káderről, hogy ők most már civilek. Persze azért megpróbálják.

Mint korábban kiderült, az a terv, hogy ha bejutnak így „civilként”, csak utána alakítanak frakciót, DK-sat, MSZP-set, jobbikosat, kinek-kinek színe szerint. Akkor már mindegy, a pécsiek szavaztak, eső után köpönyeg.

Azt persze nem tudhatjuk, egy ilyen MSZP-DK-Jobbik-ésatöbbi-koalíció hogyan vezetné Pécset. De mivel az ellenzéki terv mögött országszerte Gyurcsány keveri a kártyákat, így azért sejthetjük… De az is elég, ha megnézzük például Salgótarjánt vagy épp mostanában Szombathelyet. Salgótarjánban 5 év alatt sikerült elérni, hogy minden csúcsot megdönt a munkanélküliség (míg Pécsett most az országos átlag alatt van), míg Szombathely a marakodástól és a vitáktól hangos. Mert vitáznak egymással, harcolnak a kormányzattal, így pedig se idő, se energia nem marad arra, amiért megválasztották a képviselőket: hogy előre vigyék a várost.

Noha a cél mindenhol éppen ez kellene, hogy legyen. Persze Pécsett is.

Napsütötte Pécs

„Kiürült nyárra Pécs, de mégsem. Lehet, hogy ez furán hangzik, de mégis így van. Sokan nyaralni indultak, hazamentek az egyetemisták, sokan pihennek a környéken is (ugye mennyivel könnyebb parkolni vagy épp reggelente közlekedni?). Ez persze nem egyedi jelenség, budapesti ismerősöm mondta a napokban, hogy »töküres« a városa (már amennyire, mondanánk mi, pécsiek)” .

Felfelé

Ha valaki megnézi a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatait a cégek által indított beruházásokról, olyan számokat láthat, hogy első pillantásra alighanem meg kell dörzsölnie a szemét. Országosan sem semmi a növekedés, de Baranya még ezt is túlszárnyalja jócskán. Igen, Baranya. Igen, Pécs. Az, amelyikről mindig azt halljuk, a leszakadt, elmaradt, a semmi. Lassan át kell gondolni ezt az érvelést, már persze annak, aki lépten-nyomon hangoztatja.

Színjáték az egész

Bár Gyurcsány Ferenc emlékezetes őszödi beszéde után nem lehet sok illúziónk, mi is fortyog a Demokratikus Koalíció boszorkánykonyhájában, azért a pécsi DK üléséről kiszivárgott hangfelvételen mégis elcsodálkozik az ember. Olvasgatja a Magyar Nemzet által készített cikket, és egyik ámulatból a másikba esik.

Mit is mondott Rodolfo?

És akkor megint ugyanaz lesz. És akkor visszajönnek. És akkor újra dohos, áporodott levegő lesz. Ezekre gondoltam valamikor a kilencvenes évek közepén még szinte gyerekként, amikor az MSZP a rendszerváltás után négy évvel visszatért a hatalomba. 

Kell nekünk fociakadémia?!

A kérdést egyik ismerősöm tette fel nekem címezve a kovácstelepi fejlesztések okán. A magyar foci sok évtizedes sikertelensége nyomán benne (is) kialakuló közhelytárat kellett vele együtt, közösen rendeznünk.

Pécs újraiparosítása a szemünk előtt zajlik

Egyre több tény mutatja: Pécs legalább 20 éve folyamatosan várt és remélt újraiparosítása oly sok döccenő, tévút és akadály után végre valahára igazán pályára állt, s mintha egyre magasabb sebességi fokozatba kapcsolna. A közös erőfeszítések eredményeit látva pedig csak örülni szabad!