Megértük: ma már vajjal kenegetik egymást ugyanazok, akik
korábban lenácizták, lezsidózták egymást, akik rozsdás bökőt
emelve a szívükhöz kijelentették korábban: bárkivel összefogok,
csak azzal a másikkal nem.
Jobbikosok, LMP-sek,
MSZP-sek és a Gyurcsány-hívők egymásra korábban kígyót, békát
kiabáltak, mára megtalálták egymásban azt a legkisebb közös
többszöröst, ami nem más, mint a Fidesz közös gyűlölete.
Ennek oltárán
pedig önnön magukat, ideológiájukat, választóikat áldozzák
fel.
A korábban
masszívan cigány-, zsidó- és migránsellenes szélsőjobboldali
Jobbik ma már Gyurcsányhoz és a bukott baloldalhoz dörgölődzik,
mára elfogadhatóvá vált az őszödi hazugságbeszédet mondó is,
sőt, a Jobbik szóvivője szerint nem is érdemes megállni az
ördögig sem, vele is össze kell fogni a Fidesz ellen…
A baloldal legújabb
főkolomposa, Karácsony Gergely, aki miniszterelnök-jelöltként
ugyan az emberek alig 10 százalékának volt elfogadható, most
budapesti főpolgármester lenne. Na, ő nemrég egy országos tévé
stúdiójában eljutott odáig, hogy zsidókat listázni nem egyenlő
a nácizmussal. Ez még belefér…
De nem jobb a
helyzet helyi szinten sem. Az LMP elnökei, a pécsi Keresztes László
Lóránt és az MSZP-ből átigazolt Demeter Márta a minap nemcsak
egy asztalnál hintette az igét a Jobbik frakcióvezetőjével,
Gyöngyösi Mártonnal, hanem egyenesen az összefogást sürgette.
Keresztes ráadásul úgy gondolja, hogy a szélsőséges múlt
mindössze csupán csak „vitatható”.
A pécsi ellenzéki
gondolkodásúak kíváncsian várhatják a következő
meglepetéseket, jelesül hogy vajon a város lezüllesztésében
tevékeny részt vállaló egykori MSZP-s alpolgármesterek miként
fognak össze az őket évek óta közgyűlésről közgyűlésre
sározó és földbe döngölő Jobbikkal. Az is jó mókának
ígérkezik…
Fel van adva tehát
a lecke minden olyan ép ésszel gondolkodó ellenzéki szavazónak,
aki hónapok óta az állát keresi a padlón, hogy érdemes-e ezek
közül bárkire ikszet tenni bármilyen választáson. Mert az már
nyilvánvaló számukra is: ezeknek a mai ellenzéki politikusoknak
nem ők, nem ügyek, nem az ország sorsa a fontos, csakis az, hogy
maximalizálják túlélési képességeiket.
Még mindig a Puzsér
Róbert nevű meghatározhatatlan valaki a félszemű király a
szemtelenek között, hiszen ő legalább kimondta: az egész
ellenzéki brancsot el kellene zavarni a közéletből, egyedüliként
a kétfarkúakat hozta fel mint ellenpéldát. Itt tartanak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése